Bevezetés
A Neuralink Elon Musk által alapított neurotechnológiai vállalkozás, melynek célja az emberi agy és a számítógépek közötti közvetlen interfész megvalósítása[1]. Ez a törekvés alapjaiban rezonál a transzhumanizmus eszméjével, hiszen a technológia segítségével az emberi képességek kiterjesztését és a biológiai korlátok meghaladását ígéri. 2025-re a Neuralink számos mérföldkőhöz eljutott: állatkísérletekben demonstrálta az agy-számítógép kapcsolat működését, megkapta az engedélyt az első emberi kísérletekhez, és végrehajtotta az első emberi agyimplantációkat[2][3]. Ugyanakkor a projektet ellentmondások és etikai kérdések is övezik – az állatkísérletek kritikájától a klinikai tesztek átláthatóságáig[4][5]. Ez a véleménycikk áttekinti a Neuralink technológiai eredményeit, jelenlegi állapotát 2025-ben, valamint jövőbeli terveit a transzhumanista távlatok fényében. Megvizsgáljuk továbbá, mennyire megalapozottak a Neuralink transzhumanista ígéretei, és milyen társadalmi-etikai dilemmákat vet fel az agy és gép összekapcsolása.
A Neuralink eddigi technológiai eredményei
A Neuralink 2016-ban indult, és azóta rohamos fejlődést mutat az agy-gép interfészek terén. A vállalat egy apró, érméméretű N1 chipet fejlesztett ki, amelyet a koponyába ültetnek, és amely 1024 elektródát tartalmaz 64 ultra-vékony, hajszálnál vékonyabb szálon[6]. Ezeket a rugalmas elektróda-szálakat egy speciális robot precízen beülteti az agykéreg meghatározott pontjaiba[7]. A rendszer vezeték nélküli: a koponyába ültetett chip Bluetooth-szerű rádiós kapcsolaton keresztül továbbítja az agyi jeleket egy külső számítógép felé[8][9]. Az elektródák az idegsejtek elektromos aktivitását érzékelik, így a gondolat (pl. mozgási szándék) digitális jellé alakítható[7]. Elon Musk találó hasonlata szerint az eszköz “olyan, mint egy Fitbit az agyadban apró drótokkal”[10] – a drótok pedig a gondolatok “lehallgatói”, melyek segítségével a felhasználó akár külső eszközöket irányíthat pusztán a gondolataival.
![[8]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_and_the_Neuralink_Future.jpg#:~:text=with%20a%20Neuralink%20connected%20via,aim%20to%20improve%20conditions%20like){kind=link}
![[9]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_and_the_Neuralink_Future.jpg#:~:text=restore%20somebody%27s%20full%20body%20motion.,Musk%20said){kind=link}
![[10]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_and_the_Neuralink_Future.jpg#:~:text=,aim%20to%20improve%20conditions%20like){kind=link}
Korai eredményei között a Neuralink látványos állatkísérletek szerepeltek. 2019-ben és 2020-ban sertéseken demonstrálták az implantátum működését – élőben mutatták be, amint a chip érzékeli az állat agyi jeleit például szaglás közben[11][12]. 2021-ben pedig egy Pager nevű majom vált világhírűvé: a beültetett Neuralink eszköz segítségével gondolatban Pong videojátékot játszott, azaz a saját agyi aktivitásával mozgatta a játék kurzorát[13]. Ezek a kísérletek igazolták, hogy a Neuralink rendszere képes értelmezni az agykéreg neuronjainak jeleit, és azokat konkrét parancsokká, vezérléssé alakítani egy számítógépen.
![[11]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_and_the_Neuralink_Future.jpg#:~:text=C%7CNet%3A%20,Then%20there%27s%20a){kind=link}
![[12]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_and_the_Neuralink_Future.jpg#:~:text=other%20radio%20technology%20it%20can,Musk){kind=link}
A technológia adatátviteli képessége is figyelemreméltó. A hagyományos orvosi agyimplantátum, a Utah-array például csak ~100 merev elektródával dolgozik, ezzel szemben a Neuralink több mint ezerszerre növelte a felbontást és a sávszélességet az agy és a gép között[6]. A nagy csatornaszámú chip és a fejlett jelfeldolgozás lehetővé teszi akár komplex mozgások vagy gondolatok valós idejű dekódolását is. Egy 2021-es tudományos kísérlet például megmutatta, hogy egy hasonló agyi interfésszel (még a korábbi Utah-array technológiát használva) percenként 90 karakteres “gondolat-alapú” kézírással lehet szöveget megjeleníteni, ami már egy okostelefonos gépelés tempójával vetekszik[14][15]. A Neuralink ennél is gyorsabb, természetesebb kommunikációt tűzött ki célul a nagyobb elektródaszám révén.
Mérföldkövek időrendben: 1. 2019: Nyilvános bemutató a Neuralink prototípusáról – a chip és a sebészeti robot első ismertetése[7]. 2. 2020: Élő disznó-modell prezentációja – a chip valós idejű agyijel-olvasása egy malacban; Musk ekkoriban említi először, hogy a jövőben akár közvetlen zenehallgatás is lehetséges lesz az agyba ültetett chippel[16]. 3. 2021: Majom kísérlet – a beültetett eszközzel egy majom videojátékot irányít gondolataival, bizonyítva a koncepciót a gyakorlatban[13]. 4. 2022: A cég benyújtja első kérelmét az FDA-hez (az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) emberi kísérletekre, de ezt ekkor még biztonsági aggályok miatt elutasítják[17]. Musk eközben ambiciózus állításokat tesz – például hogy a Neuralink eszközei a jövőben olyan betegségeket is kezelhetnek, mint az autizmus vagy a depresszió[18]. 5. 2023: Több fejlesztési Show and Tell bemutató után májusban a Neuralink végül megkapja az FDA engedélyét az első klinikai vizsgálat megkezdésére[19]. Szeptemberben hivatalosan is elindul a PRIME Study névre keresztelt első humán kísérlet toborzása[20]. 6. 2024 január: Történelmi első beültetés – 2024. január 28-án egy quadriplégiás (mind a négy végtagjára béna) önkéntes agyába ültetik az első Neuralink-chipet[2]. Elon Musk egy nappal később büszkén jelentette be X-en (Twitteren), hogy a páciens jól van, és sikeresen rögzítették az agy első elektromos jeleit az implantátummal[21]. 7. 2024 február: Musk nyilvánosságra hozza, hogy az első páciens már egérkurzort mozgat pusztán a gondolataival a számítógép képernyőjén, minden komplikáció nélkül[22]. A cég szerint a beteg teljesen felépült a műtétből, mellékhatások nélkül, és gondolati úton képes a kurzor pozicionálására[22]. 8. 2024 tavasz: Kiderül, hogy nem minden zökkenőmentes: márciusra az első implantált eszköznél technikai probléma adódott – a chipet az aggyal összekötő finom szálak egy része levált, ami rontotta az eszköz teljesítményét[23]. A Neuralink mérnökei azonban beavatkozással helyreállították a működést, és a páciens nem szenvedett egészségkárosodást. Továbbra is képes volt videojátékokat játszani és a kurzort irányítani gondolataival, sőt nyilvánosan dicsérte is az eszközt, mondván “megváltoztatta az életét”[24]. 9. 2025: Az első humán kísérlet folytatásaként a Neuralink már több pácienssel dolgozik. 2025 őszéig világszerte 12 ember kapta meg a chipet, és együttesen több mint 15 000 órányi használati tapasztalat gyűlt össze az eszközökkel[25]. A beültetett páciensek közül többen napi szinten használják gondolataik útján a számítógépet – böngésznek az interneten, posztolnak a közösségi médiába, vagy éppen egyszerű játékokat játszanak teljesen bénultan, pusztán az agyukat “használva”[26][27].
Neuralink 2025-ben: jelenlegi állapot és kísérletek
2025-re a Neuralink projektje az emberi klinikai tesztelés korai szakaszában jár. Az FDA által engedélyezett első vizsgálatban súlyos gerincsérülés vagy ALS következtében megbénult önkéntesek vesznek részt[28]. A kísérlet célja igazolni, hogy az agykérgi implantátum biztonságosan beültethető, és hogy segítségével ezek az emberek visszanyerhetnek valamennyit a kommunikációs és vezérlési képességeikből – például kurzor mozgatásával, virtuális billentyűleütésekkel tudnak majd számítógépet használni[29]. Az implantátumokat a motoros kéreg azon területére ültetik, amely a mozgások képzetéért felelős, így amikor a páciens elképzeli a kar vagy kéz mozgatását, a chip ezt a szándékot olvassa ki és fordítja le a számítógép számára[30].
Az eddigi eredmények biztatóak. Az első páciens – Noland Arbaugh – azóta több mint egy éve él a Neuralink eszközzel, és saját elmondása szerint az eszköz alapjaiban változtatta meg az életminőségét[31]. Korábban Noland csak egy szájjal irányított bot segítségével tudott okoseszközt használni, ami fáradságos és korlátozott módszer volt. Most viszont elég gondolnia a kívánt műveletre: például fejben „mozgatni” a keze ügyében lévő kurzort, és a számítógép engedelmeskedik. Újságírói beszámolók szerint Noland ma már játszik, internetezik, privát üzeneteket ír, sőt kihívta barátait egy gyorsasági stratégiai játékban, ahol gondolattal irányítva verte meg őket – döbbenetes élmény volt számára rádöbbenni, mire képes a technológia[32]. “Egyszerre rendkívüli és teljesen hétköznapi – úgy használom a számítógépet, ahogy bárki más, csak épp nem mozdul a testem… Néha már el is felejtem, mennyire lenyűgöző, mert annyira természetesnek érződik” – mondta Arbaugh az implantátumáról[27]. Az ilyen beszámolók alátámasztják, hogy a Neuralink valóban visszaadhat fontos funkcionalitást a lebénult embereknek, lehetővé téve számukra az önállóbb kommunikációt és munkavégzést.
Természetesen a biztonság és hatékonyság kérdésében még adatgyűjtés zajlik. A jelenlegi klinikai vizsgálat (melyet PRIME Study-nak neveznek) ötéves utánkövetést ír elő: a résztvevőknek legalább heti két alkalommal kell a gondolati interfészt használva számítógépes feladatokat végezniük, és részletesen beszámolni élményeikről az orvosoknak/kutatóknak[33][34]. Ez biztosítja, hogy hosszú távon is figyeljék a beültetett eszközök működését, esetleges meghibásodását (mint amilyen az első páciensnél is felmerült a kezdeti időszakban) és az agyra gyakorolt hatásukat. Transzparencia terén azonban a Neuralink eddig vegyes megítélésű: a kísérletek adatait és protokollját nem tették közzé nyilvános klinikai adatbázisban, ami szokatlan a tudományos világban[21]. Több szakértő bírálta, hogy Musk csak tweetekben ad hírt a “szenzációs eredményekről”, mellőzve a részletes, szakmailag lektorált publikációkat[5][35]. Ez a fajta kommunikáció hitelességi kérdéseket vet fel: a transzhumanista közösség számára is fontos, hogy az áttörések valódi tudományos megalapozottsággal és átlátható bizonyítékokkal legyenek alátámasztva, ne csak üzleti PR-ként jelenjenek meg.
Mindemellett a Neuralink nincs egyedül a pályán. Más cégek és kutatócsoportok is dolgoznak hasonló BCI (agy-számítógép interfész) megoldásokon. Például a Synchron nevű startup már korábban, invazív műtét nélkül beültethető (érbe helyezett) elektródarendszert fejlesztett, amellyel egyes bénult páciensek tweetelni vagy e-mailezni tudtak gondolataik útján[36]. A verseny és a párhuzamos kutatások arra utalnak, hogy a terület robbanásszerű fejlődés előtt áll. A Neuralink előnye a magas csatornaszámú, nagy felbontású adatgyűjtés és a teljesen vezeték nélküli integráció, illetve Musk erőforrásai és médiafigyelme. Ugyanakkor a szabályozói és etikai szigor mindenkire egyformán vonatkozik: 2023-ban például a Neuralinket az amerikai hatóságok megbírságolták, mert nem tartotta be maradéktalanul az állatkísérletekből származó fertőzésveszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat[37]. Az ilyen esetek intő jelek, hogy az innováció mellett a biztonsági protokollokra és az etikus kutatási gyakorlatra is oda kell figyelni.
Jövőbeli tervek és transzhumanista távlatok
A Neuralink rövid távú tervei között is találunk izgalmas fejlesztéseket. 2025 októberében indul egy új klinikai próba, amelynek célja, hogy a beszédképtelenné vált páciensek számára adjon hangot: az implantátum a páciens fejében formálódó gondolat-mondatokat közvetlenül szöveggé alakítaná át, kihagyva a billentyűzetet vagy bármilyen segédeszközt[38]. Dongjin “DJ” Seo, a Neuralink elnöke egy konferencián arról beszélt, hogy ez a rendszer képes lehet a “gondolatból közvetlen hangot” létrehozni, vagyis ha valaki elképzeli, hogy beszél, a chip azt detektálja és megjeleníti (felolvassa)[39]. Az amerikai hatóságok is felismerik ennek jelentőségét: a Neuralink beszéd-visszaadó eszköze megkapta a “Breakthrough Device” minősítést, ami gyorsított eljárást és kiemelt támogatást jelent az engedélyezésben[40]. Emellett a cég a következő években tervezi a látás visszaadását célzó implantátumok tesztelését is – Musk állítása szerint olyan vak embereknek is reményt adhatnak, akik sosem láttak, mivel a vizuális kéreg stimulálásával meg lehetne kerülni a sérült szemet[9]. A Neuralink hivatalos oldalán már toboroznak is következő fázisú kutatásokhoz, például vakság kezelésére szolgáló eszköz kipróbálására.
Hosszabb távon a Neuralink transzhumanista perspektívája bontakozik ki igazán. Elon Musk víziója messze túlmutat a gyógyászati alkalmazásokon. A vállalat mottója szerint a jelen orvosi szükségleteinek kielégítése csupán az első lépés – “feloldani az emberi potenciált” a végső cél[41]. Musk expliciten beszélt arról, hogy a Neuralinkkel idővel eljuthatunk az ember és mesterséges intelligencia szimbiózisához[42][43]. Ez konkrétan azt jelentené, hogy az agyunk közvetlenül képes lenne kapcsolódni felhő-alapú rendszerekhez vagy AI-hoz, így az emberi intelligencia kibővülne a gép erőforrásaival. Egy ilyen interfész révén például letölthetünk új nyelveket vagy készségeket az agyunkba, ahogy azt Musk említette – mintegy a Mátrix filmek jeleneteit idézve[44]. Sőt, Musk úgy véli, hogy az agy-számítógép kapcsolaton keresztül az ember “felveheti a versenyt” a mesterséges intelligenciával, vagy legalábbis együttműködhet vele, így elkerülhető, hogy az AI feletti kontrollt teljesen elveszítsük[45]. Ez a gondolat tisztán transzhumanista: a technológia használata az emberi faj következő evolúciós lépcsőfokának elérésére.
Musk jövőképe néha már a sci-fi határait súrolja. A Neuralink 2020-as bemutatóján arról beszélt, hogy a chip segítségével egy napon “mentéseket készíthetünk és visszajátszhatunk az emlékeinkből”, sőt ezeket a memóriákat digitális formában tárolva “új testbe tölthetjük át” – akár egy robottestbe[9]. Magyarán elméletileg lehetségessé válhat az emberi tudat feltöltése mesterséges hordozóra, ami a halál utáni “túlélés” vagy digitális halhatatlanság transzhumanista álmát vetíti előre. Ugyanezen a bemutatón Musk azt is felvetette, hogy a jövőben új érzékelési módokat is adhat a technológia: például infravörös vagy röntgenlátást – mivel a chip közvetíthet a digitális szenzorok és az agy között, potenciálisan “szuperlátást” adva az embernek[9]. Ezek a lehetőségek ma még kísérletinek és futurisztikusnak tűnnek, de a Neuralink fejlesztési útiterveiben szerepelnek. A cég hosszú távú céljai között emlegetik, hogy a jelenlegi néhány száz elektródás prototípusokat akár több tízezer csatornás interfészek válthatják, amelyek jóval nagyobb agyi területeket fednek le és komplexebb információcserét tesznek lehetővé – így alapozva meg a kognitív bővítést (cognitive enhancement).
A transzhumanista gondolkodók számára a Neuralink tervei izgalmas kaput nyitnak egy új világ felé. Ha az emberi agy közvetlenül összekapcsolható a digitális rendszerekkel, az nem csak a fogyatékkal élők rehabilitációját forradalmasíthatja, hanem minden ember képességeit kitágíthatja. Képzeljük el, hogy gondolatátvitellel kommunikálunk egymással beszéd helyett, vagy hogy az internetes információhoz közvetlenül, gondolati úton férünk hozzá, mintha csak saját emlékeink lennének – a tudásmegosztás és kreativitás példátlan szintre emelkedhet. A Neuralink által emlegetett “agyfelhő” (brain-cloud interface) koncepciója szerint a jövőben a kollektív tudás és akár a mesterséges intelligencia képességei is rendelkezésünkre állhatnak majd az agyunkon keresztül, mintegy belső mesterséges gondolkodótársként. Ez a vízió egybeesik a transzhumanizmus azon célkitűzésével, hogy meghaladjuk jelenlegi biológiai korlátainkat és új képességekre tegyünk szert a technológia integrálásával.
Társadalmi és etikai kérdések
Amilyen izgalmasak a Neuralink kilátásai, olyan fontos beszélnünk a kérdőjelekről is, amelyek a technológia kapcsán felmerülnek. Egy transzhumanista gondolkodású ember hajlamos lelkesedni minden új fejlesztésért, ami jobbá teheti az életet, de felelős módon mérlegelni kell a kockázatokat és következményeket. Íme néhány kulcsfontosságú etikai és társadalmi kérdés, amit a Neuralink technológiája felvet:
- Biztonság és egészség: Milyen hosszú távú hatásai lehetnek annak, ha valakinek elektródák százai vannak az agyában? Ki lehet-e zárni az agyszövet károsodását, fertőzést vagy gyulladást évek múltán is? Az első humán kísérletből például kiderült, hogy technikai probléma miatt az elektródaszálak leválhatnak – szerencsére ezt korrigálták, de mi van, ha egy eszköz váratlanul meghibásodik az agyban?[23] A Neuralinknek szigorú tesztelést és felügyeletet kell folytatnia, hogy a lehető legbiztonságosabb eszközt fejlessze ki, mielőtt széles körben alkalmazná.
- Adatvédelem és mentális autonómia: Az agyimplantátum potenciálisan olvasni és írni is tudhat az agyban. Ez felveti a kérdést: ki fér hozzá az agyunk adataihoz? Lehet-e hackelni egy ilyen eszközt, és ezáltal gondolatokat lopni vagy beültetni? A mentális magánszféra védelme új dimenziót kap, ha a gondolatok digitalizálódnak. Szükség lesz jogi és technikai garanciákra, hogy a felhasználók teljes kontrollt gyakorolhassanak a saját idegi adataik fölött, és elkerüljük a tudat manipulációját illetéktelenek által.
- Hozzáférés és egyenlőtlenség: Kezdetben ezek a csúcstechnológiás implantátumok bizonyosan drágák lesznek (Musk korábban ~10 ezer dolláros beültetési költséget említett)[46]. Ki engedheti majd meg magának? Elképzelhető egy jövő, ahol a gazdagok “felturbózott” aggyal rendelkeznek, míg a szegényebbeknek nincs hozzáférése ezekhez az előnyökhöz, tovább növelve a társadalmi szakadékot. A transzhumanizmus célja elvileg az egész emberiség felemelése, de a valóságban figyelni kell, nehogy az emberfejlesztés luxuscikké váljon, ami csak kevesek kiváltsága.
- Az identitás és emberi integritás kérdése: Ha egy részben gépi kiterjesztéssel élünk, megváltozik-e az, hogy kik vagyunk mint emberek? Hol húzódik a határ az ember és a gép között, ha a gondolataink egy része már a “felhőben” születik, vagy ha emlékeinket ki tudjuk menteni egy robottestbe? A cyborg lét pszichológiai hatásait és filozófiai vonatkozásait is meg kell vitatnunk. Vajon az emberi tudat “szentsége” sérül, ha algoritmusok is futnak az agyunkban? Vagy egyszerűen evolúciós ugrás leszünk – Homo technologicus?
- Kísérleti etika: Jelenleg a Neuralink a legsérülékenyebb betegeken teszteli a technológiát – olyan embereken, akiknek nincs más reményük a javulásra. Ez egyrészt nemes küldetés, másrészt etikai dilemmát hordoz: mennyire adnak teljeskörű tájékoztatást a kockázatokról azoknak, akik szó szerint bármit megtennének egy kis javulásért? Nem kerülhetnek-e kiszolgáltatott helyzetbe ezek az önkéntesek? Egyes vélemények szerint Musk “könnyen befolyásolható”, reménytelen helyzetű embereken kísérletezik, miközben cégének hírneve és anyagi haszna is múlik a sikeren[3]. Fontos, hogy az ilyen próbák független etikai felügyelet alatt álljanak, és a páciensek érdekeit mindenek felett tartsák.
E kérdések nem megoldhatatlanok, de valósak, és foglalkoznunk kell velük párhuzamosan a technológia fejlesztésével. A transzhumanista közösség felelőssége is, hogy ne csak rajongással kövesse az új vívmányokat, hanem aktív párbeszédet folytasson arról, hogyan vezessük be ezeket a társadalomba. Szükség lesz új törvényekre, szabványokra és talán teljesen új intézményekre (pl. “Neurális Jogok” védelmére), hogy a Neuralinkhez hasonló technológiák pozitív hatásait maximalizáljuk, a negatív következményeket pedig mérsékeljük.
Következtetés
2025-ben a Neuralink már nem puszta science fiction: a laboratóriumokból kilépve emberek agyában működik, visszaadva valamennyit azoknak az életéből, akik eddig a testük fogságában éltek. Technológiai szempontból ez óriási eredmény és ígéret: a bénulással élők kommunikációja, a szenzoros sérültek érzékelése, sőt talán egy napon az emberi intelligencia kitágítása olyan területek, ahol a Neuralink áttörést hozhat. Transzhumanista szemszögből nézve a Neuralink egy kulcslépcső az ember és gép összeolvadásának útján, egy lehetséges kapu az emberi fejlődés következő szakaszába. Musk víziója – melyben az emberi elme és a mesterséges rendszerek egyesülnek, és olyan képességeket érünk el, amilyeneket ma még el sem tudunk képzelni – inspiráló és provokatív egyszerre[47][9].
Ugyanakkor fontos a józanság is. A Neuralink transzhumanista ígéreteinek megvalósulása nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. A jelenlegi eszköz még kezdetleges abból a szempontból, hogy csak viszonylag egyszerű parancsokat olvas ki (például egy kurzor mozgatását), és még nem tud információt beírni az agyba (például képeket vagy gondolatokat visszajuttatni). Lehet, hogy évtizedek kellenek ahhoz, hogy a kétirányú, nagy felbontású agy-gép kommunikáció teljesen kiforrott legyen, és széles körben elérhetővé váljon. Az is lehet, hogy akadályokba ütközünk – technikai, biológiai vagy társadalmi korlátokba. Nem zárható ki az sem, hogy bizonyos transzhumanista álmok (mint a tudat feltöltése egy gépbe) elérhetetlennek bizonyulnak a gyakorlatban vagy éppen nemkívánatosnak etikailag.
A Neuralink 2025-ben azonban mindenképpen fordulópont. Agyunk és a komputer közötti határvonal kezd elmosódni. Olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek korábban csak filozófiai sci-fikben merültek fel. A transzhumanizmus hívei számára a Neuralink sikerei reménysugár: annak bizonyítéka, hogy az emberiség képes lehet meghaladni eddigi korlátait és új szintre emelni a képességeit. Ugyanakkor emlékeztet is minket arra, hogy felelősséggel kell bánnunk e hatalommal. Az ember-gép interfész nem csak technológiai projekt, hanem társadalmi küldetés is – arról szól, hogy milyen jövőt építünk magunknak. Ahogy Elon Musk fogalmazott, “a jövő furcsa lesz”[9]. Rajtunk múlik, hogy ez a furcsa jövő élhető, biztonságos és emberibb legyen mindenki számára, a technológia szolgálatával. Transzhumanista meggyőződésünk, hogy a megfelelő irányelveket betartva és az emberi értékeket szem előtt tartva a Neuralink és hasonló fejlesztések valóban az emberiség javára válnak – és talán egy napon visszatekintve 2025-re úgy látjuk majd, ez volt az az év, amikor elkezdtük írni az új ember történetét.
Források: A cikkben hivatkozott források a legfrissebb nyilvános adatokon, szakmai publikációkon és interjúkon alapulnak, beleértve a Reuters, The Guardian, National Geographic Magyarország beszámolóit, valamint a Neuralink hivatalos közleményeit. E források biztosítják, hogy a véleményformálás tárgyilagos és hiteles információkon nyugodjon[22][25][6][9].
[1] [13] [42] [43] [44] [45] [46] A Neuralink a jövő agy-gép interfésze (Neuralink Update – December 2023) – transzhumanizmus
[2] [3] [4] [5] [7] [21] [33] [34] [35] A Neuralink első emberi alanya | National Geographic
[6] [27] [32] Elon Musk put a chip in this paralysed man’s brain. Now he can move things with his mind. Should we be amazed – or terrified? | Neuroscience | The Guardian
[8] [9] [10] [11] [12] File:Elon Musk and the Neuralink Future.jpg – Wikimedia Commons
[14] [15] High-performance brain-to-text communication via handwriting | Nature
[16] Elon Musk Says People Will Eventually Consume Music Through Brain Chip
[17] [25] [26] [36] [38] [39] [40] Elon Musk’s Neuralink plans brain implant trial for speech impairments | Reuters
[18] [20] [22] [30] [37] Neuralink’s first human patient able to control mouse through thinking, Musk says | Reuters
[19] Neuralink and Brain–Computer Interface—Exciting Times for … – NIH
[23] [24] [28] [29] [31] Agyba ültetett csip: gondok vannak az első emberkísérletnél – ORIGO
[41] Neuralink — Pioneering Brain Computer Interfaces
[47] Aquinas vs. Musk – First Things